Képregény... egy másik szemszögből
2018. január 03. írta: MÉRTÉK L.

Képregény... egy másik szemszögből

Lóránt vagyok. Budai. Képviselő szeretnék lenni, de már évek óta be kell érnem a képviselőjelölt státusszal és... bevallom őszintén, hogy ennek megváltoztatására a jövőben sem látok nagy reményt. Ez a valóság, csak nem beszélhetek erről nyíltan. De így se rossz... 

Pedig van nagyon sok pár tanúm rá, hogy megpróbáltam a nép pártjára állni. Csak a nép nem igazán állt az én pártomra:

alair_1.jpg

Csak vártam a népet, hogy írják alá az egyik legutopisztikusabb populista kezdeményezésünket, de nem jöttek... Aláírni sem... Pedig több helyen próbálkoztam a nép pártjára állni. De nem jöttek aláírni azok sem, akiknek a pártjára álltam.

alair_2.jpg

Támadt egy ötletem (nekem csak jó ötleteim szoktak lenni) és elindultam rossz útszakaszokat keresni, hátha azok megosztásával hergelni tudom a népet. Azt a népet, amelyiknek a pártjára álltam. Hosszas keresés után találtam is egy ilyen utat, de annyira elfáradtam a kereséssel töltött idő alatt, hogy már nem bírtam lábon állni, ezért lekuporodtam... Mindenkinek mondom, hogy ne értsék félre a testhelyzetemet, nem a nagy dolgomat végzem éppen, csak fárasztó volt az út...:

katyu_2.jpg

Később, további hosszas keresgélés után találtam még egy javításra szoruló útszakaszt. Higgyék el, én találtam, csak nem volt, aki lefényképezzen az út közepén állva és gesztikulálva, mert úgy szoktam... Szeretem széttárni a kezeimet, vagy mutogatni erre-arra... Tanultuk testbeszédből, hogy így kell:

katyu_1.jpg

És ha már találtam két rossz útszakaszt, reméltem, hogy az egész megyében lesz egy harmadik is. A hosszas keresés gyümölcsöt termett és ezennel már széttárhattam a karjaimat kérdőjelek társaságában, mert őszintén mondom, én nem tudnám, mit kell tennem képviselőként, hogy a kátyúk eltűnjenek... Ezért is maradok szívesebben csak jelölt. No meg akadt társaságom is, így volt, aki lefényképezzen:

katyu_4.jpg

Annyira megszerettem tanácstalanul széttárni a karjaimat, hogy képes vagyok visszajárni ugyanazokra a már többször megosztott, közzétett helyszínekre (újabbakat nem találok, mert azért nagyjából rendben vannak az utak), csak azért, hogy fényképeztessem magam:

katyu_3.jpg

Rossz utak hiányában azért csak kellett találnom valamilyen egyéb témát, így lefényképeztem a munkakerülőket, akik munkaidőben pihennek és még sört is isznak... Munkakerülőként magamat már túl sokat fényképeztettem, így kellett valami újszerű. A pártunk sem a régi már... Tudják... Most már a nép pártjára álltunk...:

kozmunkasok.jpg

De nem csak munkakerülők és rossz utak vannak itt. Találtam szemetet is. Nem, nem. Nem magamról beszélek, hanem erről:

szemet_1.jpg

Néha azt gondolom, hogy jót tesz a népszerűségemnek (amiről azt gondolom, hogy van nekem), ha felszólalok önkormányzati testületi ülésen, de utólag mindig be kell látnom, hogy nem túl jó ötlet, mert többnyire kiröhögtetem magam:

onkorm.jpg

Akár tetszik, akár nem, tudomásul kellett vennem, hogy sem a saját önfényezésem, sem a sok selfie, sem a lefényképezett rossz állapotú utak, sem a felszólalásaim, siránkozásaim nem hozták el a kívánt népszerűséget, ezért gondoltam, hogy ha én nem is, de majd a mi hőn szeretett elnökünk csak vonzani fogja azt a nagy és népes tábort, akikről én sokáig gondoltam, hogy létezik és a mi oldalunkon áll:

tamogatottsag.jpg

De amikor szembesülnöm kellett a tényekkel, hogy egy országos elnök jelenléte, megerősítve AZ ÉN JELENLÉTEMMEL IS, mindössze csak 20-30 érdeklődőt tud összegyűjteni, végképp tudatosult bennem, hogy én az elkövetkező 100 évben is csak maximum látogató lehetek a Parlament épületében. Így ellátogattam oda, hogy legalább láthassak hús-vér képviselőket, akik kicsit jobban csinálták, mint én, bár már közülük is előfordult néhánnyal, hogy erősen ittas állapotban képviselték a szavazóikat, vagy éppen nem tudtak uralkodni magukon és nyakonbaszással fenyegetőztek. No de mindegy. Nem mindenki ismeri közülünk se azt a mondást, mely szerint "Ha hatalomra vágysz, akkor uralkodj magadon!":

parlament_2.jpg

parlament_1.jpg

A gyors látogatás alatt maradt annyi időm, hogy elgondolkodjak pár percig magányosan a távolba meredve és tudatosítsam magamban, hogy csak látogatóként jöhetek majd az Nemzet Templomába:

parlament_alom.jpg

Végül is jobbnak látom visszatérni arra a területre, amihez értek. Csendben pakolgatom a szemetet egy utánfutóra. A legvégén majd felülök én is:

munka_2.jpg

Pedig nézzenek csak rám! Igazán egy bizalomgerjesztő látvány vagyok. Jó lettem volna országgyűlési képviselőnek... Már csak a nagyobb fizetés miatt is... Most már mindegy... Nem politizálok...