Aradot Kossuth Lajos a magyar Golgotának nevezte, de ahogyan a golgotai kereszt sem végső állomás az üdvtörténetben, az aradi vesztőhely sem az. „Mindig új élet lesz a vérből” – mondta Márai egy másik levert forradalom kapcsán, és valóban az aradi 13 és az első felelős magyar miniszterelnök vértanúsága is azt kell hogy üzenje számunkra, hogy a hazáért hullajtott vérből mindig új élet virágzik. Hiszen az önkény sohasem győzedelmeskedhet. Mint ahogy nem győzedelmeskedett 1849-ben sem. Az aradi 13 holttestéhez ezrek zarándokoltak már kivégzésük napján, a magyar ellenállás már akkor megszületett, ami 1867-ben, a kiegyezéssel teljesedett ki.

   168 évvel ezelőtt az osztrákok voltak az elnyomók, őket vakította el a bosszúvágy és végezték ki azokat a magyar hazafiakat, akik készek voltak életüket áldozni azokért az eszmékért, amelyekért másfél éven keresztül fegyvert is ragadtak. Ezek a honvédok hittek abban, hogy a magyaroknak joguk van egy erős, független, szabad országban élni, hittek abban, hogy a szabadságuk nem sért másokat és ez a szabadság haladást és a magyarok gazdasági felemelkedését is eredményezi. Ezt az erős hitet nem tudta megölni semmilyen kivégző osztag, mert az embert meg lehet törni, kegyetlen módon ki lehet végezni, de a hitet, hogy csak a szabadság visz előre, nem lehet elpusztítani.

   168 évvel ezelőtt az osztrákok próbálták központosítani az országot, mesterséges közigazgatási határokat húzni, de sajnos ma sem ismeretlenek számunkra ezek a fogalmak. Múlt vasárnap a spanyol rendfenntartó erők brutális eszközökkel próbálták ellehetetleníteni a katalánok véleménynyilvánítási szándékát, és több száz békés szavazni akaró sérült meg.

    Most nem élünk olyan időket, hogy kivégzőosztag elé állítsanak bennünket a szabadságba vetett hitünkért, de igenis olyan időket élünk, amikor felütötték fejüket egyéb veszélyek és érdekek, amelyek megkérdőjelezik jogunkat a független és nemzeti értékrendet valló gondolkodáshoz.

   1849-ben az aradi tizenhármak és a többi névtelen hős az életüket adták a magyar forradalom eszméiért: egy modern, független, szabad Magyarországért. S minket ez az áldozat még ennyi év után is kötelez: nekünk, magyaroknak -határokon innen és túl-  mindig ki kell állnunk a szabadságba vetett hitünkért. Továbbra sem szabad teret engedjünk idegen érdekeknek, távoli tervek mentén megvalósítandó leplezett megszállásnak, akár fizikai, akár szellemi szinten történne ez a megszállás.

    Isten, áldd meg a magyart!