Hiszem, hogy a Jászságban fefelősségteljes, józan, megfontolt, értelmes, gondolkodni képes emberek alkotják a többséget.

Hiszek a Jászság érettségében és megtéveszthetetlenségében.

Magyarország, így a mi jászsági térségünk is egy nagyon fontos útkereszteződéshez érkezett: Április 3-án döntenünk kell a jövőnkről, gyerekeink jövőjéről, életkörülményeinket meghatározó fontos tényezőkről!

Tudom, hogy minden politikai kampány során létezhet olyan mennyiségű információözön, ami megtévesztheti, összezavarhatja, elbizonytalaníthatja a legkimértebb, leghatározottabb, legjózanabb embert is. Ilyenkor rengeteg hazugság, vagy féligazság lát napvilágot, rengeteg hatásvadász szónoklat, rengeteg felelőtlen és megvalósíthatatlan ígéret hangzik el a jelöltek, vagy a szimpatizánsok szájából. Ugyanakkor egy-egy ilyen kampányban végtelen számú megalapozatlan és valótlan vád is elhangzik, leíródik a politikai ellenfelekkel szemben.

Nem szégyen az, ha egy megszédült, elvarázsolt embernek ki kell józanodnia. A szerencsésebb változat az, ha a megtévesztett, szédelgő embernek sikerül a döntése előtt kijózanodnia. Beláthatatlan következményei lehetnek annak, ha az ember a (rossz) döntését követően tér észhez, visszafordíthatatlan következményei lehetnek annak, ha az ember csak egy rossz döntés után döbben rá, hogy félrevezették, becsapták, kihasználták.

Április 3-án választanunk kell. Valahányszor válaszút előtt találja magát az ember, a mérlegelés és a józanság elengedhetetlen!

Jelenleg két lehetőség közül választhatunk:

Egy jól beazonosítható, jól meghatározható politikai és morális értékrend mentén tevékenykedő, következetes, kiszámítható, az elmúlt években már bizonyító, nemzetben és összmagyarságban gondolkodni képes, nemzeti ügyek mellett elkötelezett politikai erő van az egyik oldalon. Ez a Fidesz.

Egy egymás értékrendjével szöges ellentétben álló, sokszínű, közös hangot és hangnemet nehezen találó, egymással is versengő, ugyanakkor álságos egységet színlelő, politikai szükségszerűségből összefogni kényszerülő csoportosulás van a másik oldalon. Ez az ellenzéki összefogás oldala. Az egymástól eltérő véleményeik, értékrendjeik, nézeteik ellenére egyetlen közös erő tartja össze (még) őket: A hataloméhség láthatatlan ereje. Talán még az Orbán Viktor és a Fidesz ellen táplált (vélt, vagy valós) gyűlöletük is a hataloméhségük erejének van alárendelve.

Képzeljünk el (de inkább ne) egy olyan Magyarországot, amit egy önmagát jobboldalinak hazudó ember kormányoz úgy, hogy közben térségenként, régiónként, településenként egymástól eltérő nézeteket valló képviselőkkel kell közös nevezőre jutnia. Képzeljük el, milyen biztos jövőt garantáló döntések születhetnek egy olyan kormány ülésein, amelynek tagjainak értékrendjei, nézetei szöges ellentétben állnak egymással. Egy sorsdöntő kérdéssel kapcsolatos döntésnél már édes kevés lesz annak felemlegetése, hogy "valamikor együtt gyűlöltük a Fideszt". Egy eredményorientált célt szolgáló döntést csak azonos értékrendet valló, azonos irányba tekintő vezetők képesek valóságba ültetni.

Kinek hiányzik közülünk, hogy a következő éveink a kormány széthúzásával, marakodásával, helyezkedésével, kapkodásával, össze-vissza nyilatkozataival, zavarodottságával, majd magyarázkodásaival teljenek?

Milyen perspektívát kínál az az "ellenzéki egység", amelyik szorgalmazza, hogy ártatlan magyar emberek fizessék meg az orosz-ukrán konfliktus miatt az árat? Milyen jövőt garantál az az egységesnek hazudott politikai erő (?), amelyik az első adódó kritikus helyzetben gondolkodás nélkül belerángatná országunkat egy tőlünk teljesen független háborúba? Tennék mindezt csupán egymásnak való, vagy külföldi megbízóiknak való megfelelési kényszerből. Számukra ez jelenti Európát. A meggondolatlanság, a felelőtlenség, a magyar emberek kárára hirtelenkedve meghozott döntések.

Miként számíthat Magyarország lakosságának igen jelentős része megbecsülésre és törődésre egy olyan gittegylettől, amelynek közös jelöltje nemes egyszerűséggel trágyázott gombának, vagy fogyatékosoknak nevezi azokat, akik nem hozzá hasonlóan vélekednek az élet dolgairól? Ráadásul a minősíthetetlen jelzőkkel ellátott emberek vannak még mindig többségben- tudtommal...

A felelősségnek mekkora terhét képes hordozni egy olyan hatalomra éhes politikus, amelyik a saját népét arra buzdítja, hogy egy jövőt meghatározó kérdésben kiírt népszavazáson érvénytelenül szavazzunk? Kit, vagy mit képviselhet egy ilyen vezető-jelölt?

Mit, vagy mennyit hiszünk el az eljátszott egységükből azoknak, akik néhány évvel ezelőtt még börtönbe zárták volna egymást?

Hogyan fog együttműködni az a jobbikos képviselő Gyurcsánnyal, amelyik Gyurcsánynak a bebörtönzését ígérte pár évvel ezelőtt, de fordítva is igaz, hogy miként fog Gyurcsány együttműködni azzal a jobbikossal, akit ezelőtt fasisztának, nácinak nevezett?

Mennyi igaz a konzervatív nézeteiből annak a magát jobboldalinak valló miniszterelnök-jelöltnek, aki katolikusként nem, de államférfiként támogatná a melegek házasságát? Hány ember, hány egyéniség lakozik egy ilyen testben? És mikor melyiknek a döntéseire számíthatunk?

Kedves jászsági Honfitársam!

Nem érzed, hogy valami nagyon bűzlik abban a táborban, amelyiket az ellenzék egységesként próbál eladni nekünk?

Nem érzed, hogy az országunk sorsát, a jövőnket nem bízhatjuk olyanokra, akik lassan már minden szinten bebizonyították, hogy nem többek, mint hataloméhes, hazardírozó ámokfutók?

Nem érzed úgy, hogy nem kaphat még egyszer esélyt az, aki gondolkodás nélkül megverette azokat, belelövetett azokba, akik nem értettek egyet vele?

Nem érzed úgy, hogy a jövőnket, a sorsunkat, az országunkat nem bízhatjuk egy olyan - korábban még egymás ellenségeiként megnyilvánuló- csoportra, akiknek egyetlen közös "erényük" az Orbán-gyűlölet?

Nem érzed úgy, hogy egyetlen családot, közösséget, nemzetet sem lehet eredményesen vezetni csupán attól vezérelve, hogy gyűlöljük a szomszédot, vagy az ellenfelünket? Nem érzed úgy, hogy semmilyen indulat önmagában nem elegendő arra, hogy egy ország sorsát, jövőjét meghatározó jó döntéseket hozzon bárki is?

Egyetlen vetélkedőn sem elegendő az ellenfél gyűlölete a győzelemhez. A győzelemért dolgozni, tenni, bizonyítani kell. Nos az előbbieket illetően az "egységesnek" hazudott ellenzéki tömörülés elég gyatrán áll.

Tisztelt jászsági Honfitársam!

Tisztelettel kérlek, hogy mielőtt bármilyen döntést hozol április 3-án, mérlegelj. Hagyd az ingerültséget, a bosszús hangulatot, az indulatot, a gyűlöletet, az irigységet, a dacot másra.

Te dönts felelősen!

Április 3-án legyünk többségben, akik a kiszámíthatóság, a béke, a tervezhető jövő és a normális, természetes emberi élet lehetősége mellett tesszük le a voksunkat.

Április 3-án válasszuk azokat, akik már eddig is bizonyították, hogy a nehezebb időszakokban is lehetett számítani rájuk, a kritikus helyzetekben is képesek voltak mindenek előtt a magyar emberek érdekeit szem előtt tartva meghozni döntéseiket.

Április 3-án üzenjük meg azoknak, akik bármit megtennének, bárkivel szövetkeznének a hatalomért, hogy mi nem veszítettük el a józan eszünket és akár tetszik nekik, akár nem, nem dőlünk be a kitalált meséiknek.

Április 3-án döntsünk felelősen! CSAK A FIDESZ!