Van az úgy, hogy az embernek elgurul a gyógyszere egy nehezen hozzáférhető sarokba, így aznap nem tudja bevenni az orvosságot és... elkezd hülyeségeket beszélni írni. Ez történhetett Budai Lórival is, a jobbikos önjelölttel február 2-án, amikor a pártjának (???) az évadnyitójáról egy képet osztott meg velünk a következő szöveg kíséretében:

"Bármi történik, nem adjuk fel az ellenállást és a küzdelmet. Nem hiába választott be minket 1.3 millió ember a parlamentbe."

Nos, kedves jászsági olvasók, nagyjából így néz ki az, amikor egy ember a saját álomvilágában él annyira, hogy képtelen a valóságról tudomást venni, így néz ki, amikor valaki szerepzavarban szenved és képtelen tudatosítani magában a valóságot.

Kedves Lóri! Jó lenne tudatosítani magadban, hogy az általad emlegetett 1,3 millió emberhez, akik "nem hiába" választották be a Jobbikot (és nem Téged!!!) a parlamentbe, Neked majdnem semmi közöd nincs. Te ebből az 1,3 millióból mindössze 16 ezer szavazatot tudtál (12 ezrelék) összegyűjteni, ami -őszintén- semmire nem volt elég.

A kampányban képünkbe hazudott jelmondataiddal szemben, miszerint a legesélyesebb vagy és miszerint már-már csak egy hajszál választ el Pócstól a "felméréseid" alapján, a valóság így festett:

Szóval kedves Lóri! A Te valóságod az általad fura logikával megfogalmazott nagyotmondásaiddal szemben valahogy így fogalmazható meg:

"Bármi történik, nem adom fel az ellenállást, mert képtelen vagyok tudomásul venni, hogy engem nem választottak be a parlamentbe. Azok közül, akik a párttársaimat beválasztották, már nagyon sokan bánják, hogy a Jobbikra szavaztak. De mi ezt sem akarjuk tudomásul venni. Inkább eljátsszuk az elszánt ellenzéki szerepet, mert ebből élünk. Igaz, értékrendünk, politikai (és egyéb) meggyőződésünk már nincs, ha kell, minden nap mást vallunk, de van még 3 évünk a 2022-es választásokig. Addig kitalálunk magunknak egy ideológiát, ami éppen akkor a legmenőbbnek fog tűnni."

Lehet álmodozni, lehet gyerekesen nem venni tudomást a valóságról, csak nem érdemes, mert minél több időt töltünk álomvilágunkban, annál keservesebb a valós világban alakuló dolgokról tudomást szerezni az ébredés pillanatában.

Ébresztő!