Arra, amit Budai Lóránt, a jászsági önjelölt géniusz művel politizálás címszóval, már nehéz szavakat találni.

Komoly, felnőtt ember már nem is veszi számításba nagyotmondásait, melyek szerint mindent elsöprő ellenzéki tüntetéshullám kezdődik, ők éppen a szolnoki "megmozduláshoz" csatlakoznak. Erre az eget-földet rengető kormányellenes tüntetésre a tegnap került sor Szolnokon, ahol szolnokiak aligha voltak, de a Jászság Jobbikos "kemény magja" ott volt kicsitől nagyig. A tömeges megmozdulásról sokkal árulkodóbb az alábbi fotó, ezért nem is kommentálom, csak annyit mondok: nevetséges!

Azt már megszokhattuk Budai Lóritól, hogy szeret nagyokat mondani, írni és a saját álomvilágát valóságként közölni az oldalán. Az ilyen hajlamról, vagy magatartásról az orvostudomány igen pontosan fogalmazza meg a diagnózist, de ebbe most ne menjünk bele mélyebben. 

Budai már etette az olvasóit/követőit olyanokkal, hogy fölényesen fogja legyőzni Pócs Jánost, már hadovált bérunióról, írt olyanokat is, hogy a Jobbik az egyetlen kormányváltó erő, volt ő már bakancsban masírozó hazafi és Gyurcsány szövetségese is, eljárt párszáz fős "kormányváltó" tüntetésekre is, szóval már mindent megtett és mindennek az ellenkezőjét is, csakhogy felhívja magára a figyelmet. Csak egyet nem akar megérteni: nem kérnek belőle az emberek a Jászságban (sem), mert ahhoz, hogy fajsúlyos politikusként kezeljenek valakit, ahhoz nem elegendő a Budai-féle amatőr, kisgyerekek homokozó játékának szintjén művelt, szánalmas ügyetlenkedés.

Budai egyszerűen nem képes felfogni, hogy mielőtt bármit is közzé tenne, mielőtt uszítaná az embereket, illene alaposabban informálódni arról, amit közöl. Mert Budai úgy csap le bármire, ami gyűlöletet táplálhat, mint tyúk a takonyra Ész nélkül, hirtelen, meggondolatlanul- mint egy valódi amatőr.

Nézem azt a "mérhetetlen" (mert párszáz hangoskodó ember a 10 millióhoz képest mérhetetlen) tüntetéshullámot, ami a kormány ellen irányul, nézem azt a színjátékot, amit az egyre bénább és ötlettelenebb ellenzék vezetői játszottak végig az MTVA székházban és... nem jut eszembe megfelelőbb szó, mint az, hogy szánalmas. 

A mi kis térségünkben is él egy igen hangos (a közölt dolgainak tartalmát most ne minősítsük) "ellenzéki" figura. Ő már eggyel előbbre lépett, a szánalmas kategória mérföldköve mellett már elhaladt és megérkezett a nevetségesek mezejére. Amikor a Jobbik (már csak a neve maradt a régi) jászsági eminensének, Budai Lórántnak elolvasom a közösségi oldalát, Mark Wahlberg idézete jut eszembe: 

"Nincs annál kínosabb, mint amikor az ember vicces akar lenni, de közben csak nevetséges, amit csinál."

Budai a közösségi oldalán országos tüntetéshullámokról vizionált még tegnap, ma már annak örül (mint kis majom a frissen felfedezett farkának), hogy 250 ezerrel csökkent a Fidesz támogatottsága. Legalábbis egy -az Index portálon közzétett- felmérés alapján örül ennyire Budai. A hír valódiságát, realitását most nem kívánom elemezni, de egy dolog biztos. Budai ismét meggyőzött arról, hogy amatőr. Mert csak egy amatőr örülhet annak, ha belőtt egy gólt az ellenfélnek, miközben ellenfele 15-1 arányban vezet ellene a mérkőzés végén is. Mert a mérkőzésnek -ha így folytatják Budaiék- számukra ( a Jobbik számára) hamarosan vége lesz. 

Valóban nevetséges egy közel ötmilliós tábor százezres fogyatkozásának örülni, miközben a Budai pártjának lassan nem maradna támogatottsága, ha százezer támogatójuk elfordulna tőlük.

De jászsági régiónknál maradva, nevetséges Budai részéről az is, hogy folyton Pócs Jánost kritizálja, akinek közösségi oldalának kedvelői az április 8-i választások óta közel 4 ezerrel gyarapodtak, miközben Budai a választások óta - ahol csúnya vereséget szenvedett- mindössze kétszázzal több követőt tudhat magáénak.

Budainak meg kellene értenie, hogy az az ellenzék, amelyik most erőlködik, és amelyiknek ő is az egyre nevetségesebb tagja, semmilyen alternatívát nem képes nyújtani a magyar emberek számára.

Ez a legnagyobb gond a mai magyar ellenzékkel: Hogy képtelenek érdemben, értelmesen egy alternatívát felvázolni a választók számára.

Budai Lórántot pedig megértjük, hogy számára egyetlen megélhetési forrás a Jobbikban való politizálás, ezért képes egykori önmagát és értékrendjét már ezredszer is megtagadni, megváltoztatni, Budai Lórántot megértjük, hogy egyetlen anyagi forrását féltve képes összefogni felsőbb utasításra bárkivel, akit pár éve még a pokol mélyére kívánt nyilvánosan, Budai Lóránt szánalmas nevetséges vergődését megértjük, mivel lassan elfogy a levegő körülötte és a pártja körül, hiszen még mindig tömegesen lépnek ki egykori bajtársai a Jobbikból, de azt ne várja el egyetlen józan magyar ember se, hogy Budai Lórántot komolyan vegye bárki is, akinek felnőtt, felelős emberként az esze a helyén van. 

Megértem, hogy a havi 500 ezer (vagy még annál is több), szakmai felkészültséget igénylő munkaviszonyból nehezen összehozható Budai számára, így marad a kényelmesebb út, a "politizálás", a hangoskodás, miközben a vak is látja, hogy nem más az egész, mint erőtlen, vaktöltényekkel való puffogtatás. És egyben kényelmes is. Teljesen ötlettelenül, felelősség nélkül, hozzáértés nélkül, kreativitás nélkül, más területen nehéz 500 ezer forintot keresni. Itt pedig csak annyira van szüksége Budainak, hogy nevetséges baromságokat mondjon, írjon és... természetesen még egy apróságra is szüksége van: hogy a gerincét valamilyen -takonyhoz hasonló- lágy masszával legyen hajlandó helyettesíteni.

Ébresztő, Budai úr! De az sem nagy gond, ha Ön egy álomvilágban marad. A jászsági emberek ébren vannak és átlátnak a nevetséges dolgokon.

Megjelent a Jánoshidai Híradó! Bravó! Ünnepi kiadás! Ja, nem is!

Első érdekesség, hogy a "riporter" nem más, mint Drávuczné Répási Ilona képviselőasszony, aki egyben az Eszes kampányrendezvényeinek háziasszonyaként villantott nagyokat még tavasszal. Lehet, hogy ő volt a nagyobb babérokra törő polgármester kampányfőnöke is? Nem tudom, hogy a képviselőasszony a kampányfőnöki, vagy riporteri minőségében beszél-e, de mostanában már azt is hangoztatja a faluban, hogy azért állt oda akkor Eszes mellé, hogy jusson be az országgyűlésbe képviselőnek és egy új, fiatal polgármestere legyen a falunak! Hát mit mondjak... A szél hol erről, hol arról fúj! Csak azt nem tudom, mihez szoktak kezdeni a jellemtelen emberek, amikor teljesen szélcsend van?

Bevallom, igen felfokozott érdeklődéssel kezdtem hozzá a kétoldalas interjú olvasásához, de már a kezdő idézet meghökkentett: Kéteségtelen, hogy Eszes Béla nem tanult az önelégült, többciklusos, bukott polgármesterek sorsából. (Jászladány, Jászapáti, Jászjákóhalma). Pedig érdemes lenne neki is eszébe vésnie, hogy nem szerencsés, ha magunkat dicsérgetjük! Ezek mind megbuktak, helyettük olyan polgármestereket választottak, akik valóban a településükért dolgoznak, nem az önfényezésükkel töltik az időt!  Szerencsésebb, ha az emberek dicsérnek!

No, de Eszest miért is dicsérnék? Talán azért, mert annyira fontosak neki a jánoshidai emberek, hogy a csatornára befizetett pénzt nem adta vissza nekik? Vagy talán azért, mert olyan vagány volt és önfeláldozó, hogy az országgyűlési képviselőjelölti kampánygyűléseire Jánoshida szolgálati autójával utazgatott a jánoshidaiak pénzén a környező településekre?

No, de haladjunk tovább! Az interjú első mondatain túljutva két szó jutott eszembe:  propaganda és demagógia. Megtudtuk, hogyan lehet jó gazda módjára gazdálkodni! Igaz, a 751 milliós adósság -, amit a jelenlegi kormány egyenlített ki, valamiért kimaradt. Azt már Eszes Béla eszes módon meghálálta azzal, hogy köszönetként az összes jászsági településen feltörölte a padlót a kormánnyal. De valamiért kimaradt a "jó gazda" beszámolójából a bedőlt rendőrlakótelepi projekt is, ami már az alapkő letételekor is halálra volt ítélve. Figyelmeztették is eszest a polgármestert még időben, de ő ment a saját feje után jó gazda módjára, mert...  biztosan jó oka volt rá! No meg a Zagyva-folyó kerékpáros turisztikai fejlesztés kapcsán a pályázaton elnyert összegből a 10 millió "beruházása” és annak visszafizetéséhez való segítség sem került szóba!  

A fentiek azonban még nem hoztak annyira lázba, hogy billentyűt ragadjak! De jött a következő kérdés: "Az utóbbi időben ... ki lettél kiáltva jánoshidai akadékoskodónak..." Ekkor vált teljesen világossá számomra, hogy ez nem más, mint válasz egy korábbi írásomra! Bíztam benne, hogy tényleg válasz lesz, de ismét csalódtam!

Először is már a kérdés feltevésében hazugság van! Ugyanis a falugyűlésen Eszes mondta el legalább ötször magáról, hogy akadékoskodó! Szó szerint így mondta! Eszes Béla bár szeretné, hogy kikiáltsák sok mindennek nem lett kikiáltva semminek, kedves kampányfőnök-képviselő-riporter asszony! Ő kiáltotta ki magát! A polgármesterüket jól egyedül hagyták ott is, hiszen csak egyetlen képviselő szólalt meg! De akkor hogy is van a kérdésének második része?  "...a testületet pedig bólogatóknak tartják."

A kérdése után viszont vártam volna a cáfolatokat, indokokat: Pl. miért éri meg a falunak az Otp-nél vezetni a számlát? Vagy: mióta tudja, hogy a takarékot a bezárás fenyegeti? Mit tett érte (az elmúlt 2 évben), hogy ne történjen meg? Vagy: miért nem állt oda a többi polgármester közé Jászberényben? Vagy:  valóban tett-e olyan kijelentést, hogy nem fog kezet Pócs képviselővel, aki nem egyszer kihúzta a slamasztikából, és Dr. Szabó Tamás polgármesterrel? Szóval ezek (is) úgy hiányoznak az írásból! Vagy ha nem akart erről beszélni, (tudom, kicsit ez kínos!), akkor miért jött elő ezzel a "kikiáltották" szöveggel? Ej, ej, ezt még gyakorolni kell!

Hol van már a jánoshidaiak érdeke? Elolvadt mint a tavalyi hó! A Jászságot járva mindenütt a közintézmények felújítását (iskola, óvoda, művelődési ház stb.), korszerűsítését látom. Jánoshidán csak a parlagfüvet, a leépülést. Ez mind-mind azt igazolja, hogy Eszes nem sikertörténet, hanem egy Jánoshidát zátonyra vezető... frusztrált akadékoskodó (hogy maradjunk annál a kifejezésnél, amit Ő használt magáról). Már annyi támogatottsága sincs az ő személyének, mint amennyi tavasszal volt, amikor saját településén is vereséget szenvedett ellenfelével, Pócs Jánossal szemben.

A polgármesternek nem Gödöllőre kellene mennie a szeretet lángjáért, azt neki Jánoshidán kellene keresnie és őriznie! De megtanulhatná Eszes úr, hogy a szeretetet és az egyensúlyt nem keresni kell, hanem egyszerűen meg kell teremteni.

A faluban -a cikket elolvasva- egyre többen azt mondják: 20 év után éppen ideje, hogy Eszes átadja másnak a stafétabotot! Nekem meg egy dakota közmondás jutott az eszembe: „ha észreveszed, hogy döglött lovon ülsz, szállj le róla!” És azon gondolkozom, hogy lesz-e ember, aki elindul Eszessel szemben? Teljesen mindegy, hogy független vagy párt által támogatott! Egy a fontos: hiteles, megbízható, konstruktív szemléletű legyen, a szavai és tettei legyenek összhangban, a közösség iránt legyen elkötelezett! És akkor Jánoshida ugyanúgy, mint a legtöbb jászsági település elindulhat egy olyan fejlődés útján, ami nem hitelekről szól, hanem egy normális gazdálkodáson alapuló működésről! Kívánom ezt Jánoshidának!

Boldog (eszes-mentes) Új Évet, Jánoshida!

Azt hiszem, hogy Eszes Béla, Jánoshida polgármestere hamarosan már csak egy múltbeli emlékké degradálódik a község életében. Ezt csakis saját magának köszönheti, mert valahányszor eget-földet rázó nagy dolgot akart mondani, mindig égbekiáltó baromságokat sikerült kipréselnie magából akadékoskodásaival:

December 6-án Jászberényben bizottsági ülést tartottak, amelynek végén Dr. Szabó Tamás, Jászberény polgármestere, azzal az ötlettel fordult településvezető társaihoz, hogy akinek fontos a magyar családok védelme, az egy közös képen ezt tudassa a települése és a Jászság lakóival. Jánoshida akadékoskodó Bélája, az "eszes", nem volt hajlandó odaállni a többi polgármester közé. Ő annyira különc, hogy számára ez degradáló lett volna. Ezzel (is) nyíltan felvállalta, hogy számára a jánoshidai családok, emberek sorsa nem fontos.



Eszes nem csupán a családok, az emberek iránt tanúsított közömbösségét vállalta, hanem április 8-a óta azzal is hencegett úton-útfélen, hogy márpedig ő két emberrel soha az életben nem fog kezet: Dr Szabó Tamással, aki nem csak Jászberény, hanem a Jászság sorsát is szívén viseli és Pócs János országgyűlési képviselővel, aki 2010 óta folyamatosan segítette, támogatta Jánoshida lakosságát, mindig azt tartva szem előtt, hogy a lakosságot semmilyen hátrány ne érje még akkor sem, ha a polgármesterük folyamatosan akadékoskodik, követelőzik, vagy éppen tucatnyi meggondolatlan intézkedést hoz egymás után. Egyébként Béluka magánemberként azzal fog, vagy nem fog kezet, akivel akar, vagy nem akar, de Jánoshida polgármestereként nem gyakorolhatja kisasszonyos frusztrált sértődéseit, hiszen a település vezetőjeként nem saját magát és frusztráltságát kell képviselje, hanem több ezer jánoshidai embert, akik akár Pócs Jánosra is szavazhattak.

Bezzeg Gémesi Gyuri bácsival, Gödöllő polgármesterével nem akadékoskodott, neki bármikor szívesen nyújtja kezét a Jászság "eszese", bár Gémesi Jánoshidának még egy jottányit sem segített! Eszesünket viszont bátorította, hogy akadékoskodni kell, és akkor győzhet! És lám-lám, Eszes ezt elhitte! Addig akadékoskodott, amíg sikerült elérnie az eget döngető 4,25%-ot! Bravó! Még a saját falujában is lemaradt 10%-kal Pócs Jánostól! Más településeken pedig nem is ismerik.

Feltehető a kérdés, hogy miért használom többször az akadékoskodó kifejezést? A válasz egyszerű. Azt mondom Eszes polgármester úrról, amit Ő mond magáról:

Pörgessük vissza emlékeinkben a kisfilmet november 30-ra, amikor közmeghallgatással egybekötött falugyűlés volt Jánoshidán. Ezen a gyűlésen a TRV Zrt. képviselője, majd a 3A Takarékszövetkezet képviselője tartotta meg beszámolóját, vitaindítóját. A jelenlévők ekkor értesültek arról, hogy 2019. január 1-jétől teljesen bezár(na) a takarékszövetkezet jánoshidai fiókja és az ATM sem fog működni. A település önkormányzata e napon kapta meg az értesítést, hogy a helyi Takarékszövetkezet, ami már az utolsó hónapokban is csak heti két napon tartott nyitva, teljesen bezár.

Eszes Béla is szentelt pár percet ennek a témának a mintegy félórásra sikerült éves beszámolójában. Megtudhattuk többek között, hogy Ő már akkor is "ágált" a Takarékszövetkezet rendszere ellen, amikor az 3A takarékszövetkezetté alakult át. Eszes arról is beszámolt, hogy rossz néven vették észrevételeit, mert túl sokat "akadékoskodott".  Eszes tájékoztatta hallgatóságát, hogy -szerinte- ha valaki túl sokat akadékoskodik, az nem jó. Szerintem se jó!

Jánoshida polgármestere nem is fogalmazhatott volna pontosabban önmagáról: Ő nem jobbító, konstruktív kritikát gyakorol, hanem akadékoskodik. Mindig és mindenhol. Ezt teszi az MLSz-ben is, csakhogy fel tudja magára hívni a figyelmet: akadékoskodik.

A takarékszövetkezetet illetően egyszerűbb a matematika:  nem akadékoskodni kellett volna, hanem például ott vezetni (és nem az OTP-nél) a polgármesteri hivatal számláját, ahogy ezt más hasonló méretű települések tették, és ott meg is maradt a takarék-iroda. A takarékszövetkezet egy profitorientált bank, ahol forgalom hiányában nincs profit, így nincs amiből fenntartsák az épületet, nincs miből béreket, járulékokat fizessenek. Ahhoz, hogy Jánoshidán egy bank, vagy egy üzlet fennmaradjon, nem akadékoskodni kell, hanem lokálpatrióta szemlélettel növelni a helyi vállalkozások, intézetek forgalmát. 

Eszes Béla nem érti, hogy egy profitorientált cég, vállalat, pénzintézet akkor és ott nyit, vagy zár be irodát, ahol és amikor akar.

Eszes Béla nem érti, hogy nem akadékoskodni kell (mert már magában a szóban is ott van, hogy akadályoz, akadályokat görget valaminek/mindennek az útjába), hanem megoldásokat keresni, ésszerű, építő ötletekkel, tanácsokkal előállni.

Eszes Bélának nem árt tudatosítani magában, hogy folyamatos akadékoskodásával csak árt a falunak! Neki is be kell látnia, hogy nála már bármilyen „új seprű csak jobban söpörhet”! Ideje átadnia a stafétát egy olyan embernek, akinek a saját önös érdekeinél sokkal fontosabb a község lakossága, az emberek érdekeinek megvédése, képviselete! Aki azért dolgozik, hogy Jánoshida településen ne csak a polgármester kegyeltjei énekelhessék, hogy „Itt élni jó..”. 

Eszes Béla akadékoskodásaival együtt üljön le! Kettes!

Arra, amit Budai Lóránt még utolsó erőlködései közepette művel, nem lehet egyebet mondani, csak annyit, hogy beteges. Eddig azt gondoltam, hogy csupán szánalmas, de nem. Budai most már túllépte a szánalmas kategóriát:

Adott egy helyzet. Egy fideszes politikus (Simonka György) ellen felmerült a gyanú, hogy bűncselekménnyel vádolható, ezért az Országgyűlés kétharmados többséggel megszavazta a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Ez így van rendjén.

Ami egyáltalán nincs rendjén, az a Budai Lóránt logikája. Budainak nem az jut eszébe egy ilyen hírről, hogy jogállamban él, hogy az általa szidalmazott Fidesz is megszavazza saját embereinél -ha indokolt- a mentelmi jog felfüggesztését, hanem Budainak erről is Pócs János jut eszébe. Budai Lóránt a közösségi oldalán egy csoportképet látott el a következő felirattal: "Vajon hány Simonka ül még a padsorokban?" A képen szereplő Pócs Jánosnak, vagy éppen Kovács Sándornak semmi más közük nincs Simonka Györgyhöz, csak annyi, hogy azonos frakcióban kollégák voltak Simonkával. Pontosan annyira, amennyire Budai Lóránt a Jobbikban kolléga volt Toroczkaival, Volnerrel, Morvai Krisztinával, Novák Előddel, Dúró Dórával és lassan már holnap reggelig is sorolhatnám a Jobbiknak hátat fordító politikusok névsorát. 

Budainak -az ő beteges logikája szerint- egy kórházba szállított súlyos beteg esetében sem a beteg kezelése jutna eszébe, hanem az, hogy "vajon még hányan járnak-kelnek odakint szabadon a fertőzöttek?" És talán még ez is eszébe juthat egy embernek, de ha egy ilyen költői kérdés feltevésekor is a Pócs János képét tenné közzé az  aggódó, akkor az sürgősen forduljon orvoshoz, mert súlyosabb a problémája, mint amennyire gondolja.

A Budai Lóránt beteges logikáját követve teljesen indokolt lenne az alábbi kép közzététele a Pócs János közösségi oldalán:

Az október 23-i nemzeti ünnepünket egészen érdekesen értelmezte a jánoshidai polgármester:

Isten tudja Eszes Béla tudja, hogy miért, de erre az ünnepi megemlékezésre Jánoshidára egy francia barátját hívta meg, ami önmagában még nem lenne baj (főleg, ha tudjuk, hogy a jánoshidai polgármester úrnak már alig vannak rangos magyar barátai, akiket meghívhatott volna). Az már sokkal elgondolkodtatóbb, hogy ezt a vendéget úgy mutatta be, mintha a Jászság vendége lenne a monsieur francia méltóság. A Jászság polgármester vendége  nem bízta itt tartózkodását a véletlenre, rendőri kísérettel egy rendőri egyenruhát viselő hölgy kíséretében érkezett. Lehet, hogy összetévesztette a Jászságot egy franciaországi régióval, ahol a migráns-simogató politika miatt már lassan csak rendőri kísérettel érezheti magát biztonságban az egyszerű halandó. Vagy még úgy sem. Jászapátin még a templomba is egyenruhában kísérte a rend francia őre a meghívottat!

Volt ünnepi megemlékezés is Jánoshidán. Este. Sötétben. Fáklyák hiányában a fáklyás menet is elmaradt, de fényforrásként szolgált a kivetítés a kastély falára. És nem maradhatott el az október 23-i ünnepünkhöz leginkább illő a francia delegáció tiszteletére  a "La Marseillaise"! Igaz, a dal egy kicsit vérszegényre sikerült: a polgármesteren kívül nem igazán tudta senki, de ő énekelte rendületlenül! Pedig a világ legtermészetesebb dolga lett volna, hogy a jánoshidai ünneplő emberek tudják a francia induló szövegét. Vagy mégsem?

Aztán jött az „ünnepi” beszéd. Nem volt túlságosan hosszú. Eszes Béla mindössze  10 percbe össze tudta sűríteni a franciákról és a saját fényezéséről szóló beszédét, amelyben az egyik legfontosabb üzenet az volt, hogy májusban - miután április 8-án a saját falujában is nagyot bukott a választáson - azért ment Franciaországba, hogy kitüntetést vehessen át.

A forradalomról is érdekesen asszociált a franciák által kitüntetett jászsági géniusz. Megtudhattuk, hogy akkor is kevesen voltak a forradalmárok! Mert ha akkor is elegen lettek volna, akkor is győzhettek volna! 

Még sok egyebet is említett Eszes Béla, hogy mennyi minden történhetett volna akkor is, csupán egyetlen apróságot felejtett el megemlíteni: hogy akkor (is) idegen, elnyomó hatalom próbálta leigázni a magyar többségi véleményt, a magyar szabadság igényét. És még valamit elfelejtett kiemelni a jánoshidai polgármester úr: azt, hogy ő jelenleg a saját, külön bejáratú véleményével nem a többséghez és a többség véleményéhez sorolható. Az a "forradalom", amelynek Eszes Béla a szükségéről vizionál, az jelenleg egy csendes kisebbség, egy erőtlen és vízió nélküli, bármilyen dologról száz féle véleményt formáló kis csoport álomvilágából pattanhatott ki.  

Eszes Béla polgármester úrnak inkább arra kellene figyelnie, hogy mekkora mértékben veszítette el a népszerűségét saját községében (is). Köszönheti mindezt az "újrakezdő" pártban való aktív, forradalmár látomásainak, igazságtalan, lejárató, mocskolódó beszédeinek, és például annak, hogy egy október 23-i beszédet se tud elképzelni "óriásplakátok", "patás ördögök", vagy éppen "agymosások" említése nélkül.

Eszes Béla, ha így folytatja, annyira magányos marad a Jászságban a saját véleményével, hogy még a pingpong meccseit is a fallal fogja játszani, vagy a jánoshidai jelmezbálon is magányos cédrusnak kell öltöznie. 

Ideje lenne Eszes Bélának felébrednie. Soha nem késő egy Új Kezdet, ami a normalitás talajára tereli az embert. Jó reggelt!

A Napnál is világosabbá vált mára, hogy a mi jászsági ( örökösen önjelölt pozíciójának szaftjában forgolódó) Budai Lórántunknak nincs időtálló elve, értékrendje, következetes érvelése, csak ide-oda csapongó kifogásai, logikátlan magyarázatai és népszerűnek gondolt villanásai vannak, melyekről utólag mindig bebizonyosodik, hogy egyetlen célt szolgálnak: Budai megélhetését.

Budai Lóránt az áprilisi választások előtt az egyik legfontosabb, legégetőbb problémaként tüntette fel és kampányolt az általa népszerűnek gondolt bérunió témájával. De erről (is) bebizonyosodott, hogy senki nem vette eléggé komolyan, így számára is elhanyagolandó témává vált az egész béruniós cirkusz, ahogyan a Jobbik számára is. Legutóbb májusban foglalkoztak ezzel a témával, amiről előtte azt gondolták, hogy kellőképpen populista baromság ahhoz, hogy a tudatlanabb emberek tömeges szavazatát elnyerje:

Budai viszont nem tanul. Nem tanul a Jobbik süllyedő hajóját elhagyó gerincesebb párttársaitól, akik már vállalhatatlannak tartják mindazt, ami a Jobbik név alatt zajlik ebben a gittegyletben és nem okul saját sorozatos bukásából sem.

Budai kitart. Kitart elvtelen párttársai mellett, kitart saját okoskodó, kritizáló, minden hibát nagyítóval kereső ügyetlenkedése mellett, miközben már a sokadik bukása után sem képes felfogni, hogy egy csendes, esetleg fokozatosan növelhető népszerűséghez DOLGOZNIA KELLENE és nem állandóan mások vélt, vagy valós hibáit világgá kürtölni. Budai nem érti, hogy a meccsek végén a gólkirályokat szokták elismerni, ünnepelni és nem a lelátóról szakértőként bekiabáló, komolytalan, egyébként focizni sem tudó szájhősöket. Budai nem érti, hogy elismerés csakis verejtékes munka és teljesítmény után következhet. Budai nem érti, hogy ha valakinek a helyére pályázik, akkor annak a munkájában jobbnak kell lenni. Ma már semmit nem ér, ha egyszerűen csak a pálya széléről szidjuk azt, aki helyett játszani szeretnénk élesben a pályán.

Budainak egykori példaképei már lassan mind elhagyták a Jobbikot. Vagy kiléptek, mert vállalhatatlannak tartják mindazt, amivé a Jobbik vált, vagy kizárták őket, mert vállalhatatlannak tartják mindazt, amivé a Jobbik vált.

Budai marad. Elvei, értékrendje -ha kell- naponta változik, de van az a mennyiségű (közel félmillió Ft) fizetés, amit tudás és munka nélkül biztosít számára a Jobbik párttagság. 

Azt a pártot, amelyikhez ennyire ragaszkodik Budai, már sorban elhagyta Pongrátz bácsi, Morvai Krisztina, Novák Előd, Dúró Dóra, Toroczkai László, Volner János és sokan mások, akikkel egykor még közös fotókon feszített Budai, mert ő egyébként imádja mások elismertségéből és teljesítményéből learatni a babérokat (ha már őt nem ismeri el senki és nincs semmilyen valós teljesítménye):

A Jobbik egy súlytalan, szagtalan, íztelen párttá degradálódott. Mindenki, aki számított valaha a Jobbikban, lassan lelépett, kilépett. Akinek van egy kicsi esze, az már nem is veszi figyelembe, amit a jelenleg még ottmaradt megélhetési politikusok a Jobbik nevében összezagyválnak. Meggyőződésem, hogy Budai is csak a fizetett állásaiért marad.

A jelenlegi Jobbikról a szín tiszta valóságot az egyik leghitelesebb emberük foglalta össze közösségi oldalán:

"Az egész olyan, mint egy rémálom"- fogalmazott Volner János. Valóban. Már csak olyanok maradtak a Jobbikban, akiknek csak ennyire futja képességeikből. Rémálmokra.

Game Over!

Ideje lenne már Budai Lórántnak is valamilyen tisztességes munka után néznie. Becsületesebb dolog három váltásban, szalagon dolgozni kisebb bérért, mint ezerszer ellentmondani önmagunknak, egykori példaképeinknek egy zsíros júdáspénzért cserében.

Javaslom, hogy ilyeneken gondolkodjon Budai Lóránt, mert egyébhez úgy sem ért. 

Én pedig figyelmesebben járok ezután a Jászság utcáin, hogy ha véletlenül megtalálnám valamelyik árok szélén a Budai elveszített gerincét, vissza tudjam szolgáltatni neki, mint elvesztett tárgyak becsületes megtalálója.

Egyre ferdülő értékrendet képviselő világunkban valamiért nagyobb hangsúly kerül arra, hogy kinek mi a foglalkozása, ki hol diplomázott, kinek mennyi a jövedelme.

Találkoztam már olyan emberrel, aki egy társaságban fűnek-fának dicsekedett azzal, hogy ő az ELTE egyetemen dolgozik, míg ki nem derült róla, hogy kazánfűtő ott. Láttam már a Jászságban is tisztséget viselő úriembert, aki azzal villog közösségi oldalán, hogy a Szegedi Tudományegyetemen tanult, azt viszont már mellékesnek tartja, hogy bilit hordani és kórházi ágyakon lepedőt cserélni tanították ott.

A legújabb történet a Jászságban egy szintén identitászavaros emberhez kapcsolható, aki fontosabbnak tartja azt, hogy egy világhírű egyetemi központban tanult, mint azt, hogy valójában mit tanult ott. De ennél sokkal súlyosabb és lényegesebb az, amit ez az úriember egy jászsági település polgáresterénél bevetett:

Gondolt egy merészet a mi oxfordi hősünk, megjelent az egyik jászsági település első emberénél, ahol előadta magát, hogy ő mennyire szuper-képzett ember és az ő felkészültségéhez ami illene, az csakis az említett település polgármesteri széke lehetne. Rávilágított arra is, hogy a polgármesteri fizetéstől a jelenlegi anyagi gondjai is megszűnnének, de ő inkább nagyvonalúan kér a település vezetőjétől sok-sok millió Ft-ot és ennek fejében készségesen lemond a jövő évben esedékes polgármesteri választásokon a jelöltségről.

Szóval a szerepet tévesztett aljas beteg emberek köztünk járnak szabadon és még hencegnek is képzettségükkel. Igaz, az egyenes gerincükkel és a jellemükkel nem henceghetnek, no de ezeket nem is Oxfordon osztogatják...

A mi jászsági hősünk számára csakis a pénz a motiváló erő, hiszen egyetlen szóval sem említette, hogy polgármesterként (mondjuk ahhoz meg kellene nyerni egy választást) szívén viselné a település sorsát. Számára egyetlen dolog a motiváló: a polgármesteri fizetés. Vagy akár le is mondana erről, természetesen akkor, ha egy összegben megkapná minden munka, tehetség és áldozat nélkül legalább két évnyi fizetését a polgármesternek.

Bevallom, nem csodálkoztam el: tele van a világunk identitászavarban szenvedő, önmagáról a valóság többszörösét képzelő, álművelt idiótával, akik sikertelenségeik, frusztrációik és kudarcaik sokaságától megszédülve arra vetemednek, hogy szorgalmas embereket megzsaroljanak.

Amennyiben ennek az agyament embernek lesz bátorsága elindulni jelöltként az említett település polgármesteri tisztségéért, névvel, címmel és a zsarolás helyszínéről származó kamerafelvétel bizonyítékával nyilvánosságra fogom hozni, hogy ki is valójában ez a világjárt, képzett, jellemtelen senkiházi.

Egyelőre ennyi!

A legújabb EU balliberális "logika" mindent elkövet annak érdekében, hogy áterőltesse beteges baromságait a többségen. Ha kell, ennek "legitimizálásáért" akár a józan paraszti észnek és a logikának teljesen ellentmondó döntéseket hoz a szavazat számlálásra vonatkozóan.

Így lehetséges az, hogy a Magyarországot elmarasztaló Sargentini- jelentés "demokratikus megszavazásánál" a tartózkodó szavazatokat nem kellett figyelembe venni. Talán először a történelem során. Csak azért, hogy nekik legyen igazuk...

Az ész megáll, de mielőtt megállna, tudatosítsuk magunkban, hogy milyen idők következnek, ha nem állítjuk meg időben ezt a sok agyament balliberális őrültet:

A balliberális logika szerint ha egy 500 fős parlamentben 490 fő tartózkodik, 7 fő igennel szavaz és 3 fő nemmel szavaz, akkor az kétharmados győzelem. Jelzem: nem a szavazástól távolmaradókról beszélek, hanem a jelenlévő tartózkodókról, akik nyíltan vállalták, hogy nem érdekli őket az ügy. Valahogy őket nem tekintették szavazóknak.

Imádkozzunk, hogy Isten óvja meg jövőnket az ilyen agymenéses döntéshozóktól!

Van a mi szeretett jászsági térségünkben egy önmagát politikusnak valló önjelöltünk, akinek gyakran időnként elgurul a gyógyszere és ez fura eredményekkel jár a közösségi oldalán megosztott gondolataiból.

Elgondolkodtató, hogy ez az ember a megjelenésével, megszólalásaival és megosztott gondolataival egyaránt már önmagában bizalmatlanságot és kételyeket gerjeszt. Arról nem is beszélve, hogy aki az élettörténetének különböző időszakaiban egymásnak ellentmondó meggyőződések jelképeit tetováltatja magára, annak ide-oda csapongó életfilozófiája tagadhatatlan. De ezt (az ide-oda csapongó, mindig a többet ígérő oldalra állást) már politikai tevékenységével is bebizonyította számtalanszor. Volt ő már baloldali, szociálisan érzékeny, volt már szélső jobbos, most éppen a mérsékelt "néppárti" színeiben próbálkozik, de minden próbálkozása hiteltelen, erőtlen, sikertelen. 

Igen, kedves olvasó, a fenti képen az a "bizalomgerjesztő" önjelölt politikus látható, aki ismét akkorát akart mondani, hogy egyenesen hülyét csinált magából.

Úgy látszik, Budai Lóránt önjelölt, örök vesztes jászsági "politikusunknak" a hétvégék közeledtével mindig elgurul a gyógyszere és tehetetlen dühében közzé tesz ilyenkor egy-egy "hírt". Most nevezetesen arról tudósított pár sorban, hogy Jászapátin drogot árultak, egy kislány rosszul lett. Ez sajnálatos hír, normális ember elkeseredik, amikor ilyenről, vagy ehhez hasonlóról szerez tudomást, DE: nem fogják elhinni, Budai örök vesztes szerint ezért is ki a hibás! Pócs János országgyűlési képviselő úr, akiről ismét egy karikatúrát mellékelt a Pócstól teljesen független hír szövegének illusztrációjaként. Az a Pócs János hibás mindenért Budai szerint, aki Budait SOROZATOSAN, MINDEN EGYES VÁLASZTÁSON LAPOSRA VERTE, mint ellenfél (ön) jelöltet.

Az aggódó Budai által felvetett kábítószer-kérdés nem kezelendő felületesen, csakhogy nem hiteles a kérdés, a probléma felvetése egy olyan ember részéről, aki még nem olyan távoli múltban társaival gárda egyenruhában végig masíroztak a Neszürön, mint a nagy rend megteremtői, majd este részegen illuminált állapotban beverték a bankautomata ablakát. Mostanában az a Budai feszegeti a kábítószer veszélyeit (amúgy valóban súlyos kéréds ez, csak nem Budaitól várható a megoldás) akiről egy jászfényszarui barátja egy írásában számolt be kettejük volt nagy barátságáról, a kábszeres bulikról, majd az elvonási problémákról, a közös kezelési terápiákról.

Budai tökéletes példája szeretne lenni a betyárból lesz a legjobb pandur történetnek... 

Fontolgatom, hogy kövessem-e a Budai logikáját? Mert akkor ezután bármilyen negatív információt közölve, minden rossz dologgal összefüggésbe fogom őt hozni, mindenért ő lesz a hibás, ami a Jászságban nincs rendjén, de tovább is fokozhatom és a pusztító viharokért, esetleges hófúvásokért, a csúszós utakért, a kátyúkért, szóval mindenért ő lesz a felelős. Hogy miért? Mert képtelen győzni és hatalomra kerülni, hogy megoldhassa a Jászságban megjelenő problémákat. És főként azért, mert képtelen szembesülni önmagával és felismerni, hogy mindazzal, amit képvisel, a felkészületlenségével, az eddigi nagy eredménytelenségeivel alkalmatlan arra a pozícióra, amelyikről álmodozik titokban. Ha valóban a térség javát szeretné és nem a saját anyagi hasznát, akkor félreállna és odaengedne olyan embereket, akiknek esetleg még esélyük és képességük  is lenne tenni valami értelmes dolgot a Jászságért.

Mára ennyi. A következő gyógyszergurulásáig ismét nem foglalkozom Budai önjelölt, frusztrált, labilis úrral.